2013. október 23., szerda

Borsodós habtetős csinta

Az egész recept egy paradoxonból indul ki, ugyanis úgy kezdődik, hogy "fogjuk a maradék palit". Hát kinek marad palacsintája? No mind1, ezen tegyük túl magunkat, és nézzük a receptet.

Kell hozzá:

  • palacsinta, ízlés szerinti töltelékkel
  • 3 deci tej
  • 2 deci fehérbor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • kristálycukor ízlés szerint
  • 2-3 evőkanál liszt
  • 5 tojás
  • 1 jó nagy evőkanál lekvár
Fogjuk a maradék palit (ugye mondtam, paradoxon!), ízlés szerint megtöltjük, feltekerjük, egy tűzálló tál aljára tesszük. Én személy szerint két rétegnyit tettem, de kinek mennyi marad.
Elkészítjük a borsodót: tojásokat szétválaszt, a sárgákat a tejjel, borral, cukrokkal folyamatos kevergetés közben felfőzzük, majd a lisztet is hozzákeverjük, és sűrűre főzzük. Elég macerás meló, mert egyfolytában figyelni kell, nem lehet elmenni mellőle. Ilyenkor jól jön egy kis könyv, amit közben tudunk lapozgatni. Ha megfőtt a sodónk, rásblöttyintjük a feltekert csintákra, kicsit odaütögetjük az edényt az asztalhoz, hogy feljöjjenek a légbuborékok és a sodó mindenhova eljuthasson. 
Benyomatjuk a sütőbe (gázon 3as fokozat), és addig sütjük, amíg már nem lötyög a sodó. Eközben a tojásfehérjéket a lekvárral együtt kemény habbá verjük, majd a megsült cucc tetejére halmozzuk és kb. 10-15 perc alatt rámelegítjük. 
És most átmegyünk hős üzemmódba, mert másnapig nem lehet hozzányúlni! Részemről el is tettem szem elől, kivittem a nagy hűtőbe (ez a garázs). Ma ebéd után előszedtük, és jól bekajáltunk belőle ;)





1 megjegyzés: