2012. május 28., hétfő

Pacsinta

Nos, szia világ :)

Szerintem egy gasztroblog a főzésről szól. Főzni ugye mindenki tud, és mivel nincs új a nap alatt (hmm, két közhely egymás után), ezért egy idő után úgyis mindenki kölcsönvesz mindenkitől.
Eme csodablog a zuram és szerény személyem receptjeit fogja tartalmazni. Sokat biztos ismertek, szabadon lehet észrevételezni, tippeket adni.


Első receptünk a halálbonyoult palacsinta. Részemről évekig utáltam pacsintát (családi copyright) sütni, mert mindig leragadt a pofátlanja. Mamikám a mai napig emlegeti, amikor az egyik családi összeröffenésen a lába előtt landolt a leragadt nyers tészta, akkora ívben hajítottam ki az ajtón. A tésztát, nem a mamát :) Szóval évekig drága uramnak kellett sütnie, mire pár hete kipróbáltam egy új recit, és HALLELUJA!! működik. Íme, a nekem bevált recept:

Végy egy naaagy tálat, üssél bele 3 egész tojást. Önts hozzá kristálycukrot ízlés szerint (nem szoktam méregetni, mondjuk 3 evőkanál?), egy iciripiciri sót, reszelt citromhéjat, lisztet és langyos vizet. Pontos adatok természetesen itt sincsenek, a cél a nem túl folyós, nem túl sűrű tészta. Még annyi, hogy habverővel szoktam kikeverni, akkor nem lesz csomós. Serpenyő felmelegít, olajjal megken, tészta belecsorgat, ha barnul a széle, megforgat.

Tölteléknek ki mit szeret, nálam az abszolút verhetetlen a forró pacsintába szórt kakaópor (a nyuszis, illetve annak noname változata), egy csík tejszínhab. Felteker, arcba betol.

Jó étvágyat :)