2014. február 23., vasárnap

Éljen a retro - vaníliás karika

Csak én vagyok úgy vele, hogy gyermekkorom nasijai borzasztó drágán kaphatóak manapság? És nem elég, hogy piszok drágák, de még pofátlanul kevés is van a csomagolásban! Pölö a macskanyelv. Kb. 20 db van a csomagolásban, és akkor még sokat is mondtam. Vagy a pilótakex? Régen dugig volt tömve egy A4es doboz, most meg 16 db a "nagy" csomagban. Nos, ezeket még nem próbáltam készíteni, de a netes kutakodásaimnak köszönhetően nekiveselkedtem a vaníliás karikának. És nem is volt nehéz!

Kell hozzá:
  • 35 deka finomliszt
  • 10 deka kukoricaliszt
  • cukor
  • csipet só
  • 25 deka margarin (lehetőleg Rama)
  • sütőpor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojássárgája
  • a bevonathoz: 1 tábla tejcsoki, pici margarin, tej
Összeborítjuk a liszteket, a cukrot, a sót, a sütőport és a vaníliás cucut. Belecsappintjuk a 2 tojássárgáját (picit el lehet játszogatni a még szét nem folyt sárgákkal, én nagyon jól szórakoztam miközben görgettem őket a lisztes cuccban), belemorzsoljuk a margarint. Gyúrogajtuk, gyúrogatjuk, egészen addig, amíg össze nem áll, ilyenre:


Szépen befolpackoljuk, majd becsappintjuk a hűtőbe pár órácskára. Ha már úgy érezzük, eléggé lehűlt, akkor kiszedjük, kinyújtjuk, kiszaggatjuk. Így néznek ki a drágák:


A titok, amire rájöttem: nem szabad túl vékonyra nyújtani! Legyen vastagocska, akkor nem esik szét szaggatáskor. Betessékeljük a drágákat a sütőbe, 10-15 perc alatt ippenhogy sötét színűre sütjük őket. Azt kell elcsípni, amikor még éppen elkezd barnácska lenni. Kiszedjük, kihűtjük.

Csokibevonót készítünk (tejcsoki pici vajjal és tejjel megolvaszt), elővesszük a szilikonos ecsetünket, amit 1 évig nézegettünk a boltban, mire rászántuk magunkat, hogy meg is vegyünk. Most jön a "kreatív" munka: egyik kezecskénkbe fogjuk a karikát, a másik kezecskénkbe az ecsetet. Van Gogh-ot és Picasso-t megszégyenítő ügyességgel bepacsmagoljuk a karikák alját csocsival, majd a csocsis felükkel felfelé tálcára helyezzük. Elfestegetünk, amíg a karikák tartanak. Közben igyexünk szemmel tartani a férjünket, aki (szigorúan minőségellenőrzés miatt) folyamatosan rájár a kész karikákra.


Éjszakára hűtőbe helyezzük, majd másnap a megmaradt karikákat (ezek a piszok házimanók egyfolytában rájárnak az édességre, hihetetlen) elpakoljuk egy fémdobozkába.


Jó étvágyat hozzá!